2013. november 12., kedd

15. Mindent a maga idejében, Larácska!


Aloha!
Meg is érkeztem a friss résszel, pár napos kihagyás után. Nagyon, de tényleg nagyon köszönöm a 96 feliratkozót, fantasztikus érzés! :) Megjegyzésekre már reagáltam az előző fejezetnél, hamarosan fogok a többihez is.:) Várom a véleményeket! :)


LARISSA MOOR

Elkeseredetten baktattam vissza a házba, majd kinyitottam a zárat, s beléptem. Tátongó üresség, és csend fogadott. Az igazat megvallva féltem, sőt rettegtem a magánytól. Egyedül maradtam – nyeltem nagyokat, miközben az összes lámpát felkapcsoltam, ami a lakásban megtalálható volt. Alapjáraton nem szeretem a sötétet, és ahogy hallom, még vihar is készül odakint. Remek éjszakám lesz. 
Első utam a konyhába vezetett, hogy felkutassam a hűtőt, és egyek néhány falatot. Utoljára ebédeltem, úgyhogy érthető, hogy megéheztem. Egy dobozban ehetőnek tűnő spagettit találtam, amit megmelegítettem, majd az asztalhoz letelepedve jóízűen elfogyasztottam.
Ezután csak lezuhanyoztam, majd egy párnával és egy pokróccal elhelyezkedtem a kanapén, és bekapcsoltam a tévét.  

***

Egy erőteljes csapódásra ébredtem. Rémülten ültem fel az ülőgarnitúrán, és vezettem tekintetemet a nappali bejárata felé. A tévé felett lévő órára pillantottam, ami fél tizenegyet mutatott: Ezek szerint alig aludtam két órát. 
Liam vörös fejjel rohamozta meg a helységet, majd vágódott le egy fotelbe mellettem.
- Most mondd meg, miért? – emelte rám igéző barna tekintetét, mire bennem még az ütő is megállt. Azt hittem nekem esik, szemeiből szín tiszta gyűlölet volt kiolvasható. Most akkor ez miattam van? 
- Mi történt? – kérdeztem tőle halálra vált arccal, miközben összébb húztam magamon a takarót.
- Odamentem, hogy kibéküljek vele, erre kit találok a lakásán? Valami idióta harmincas pasast. Komolyan, eszem megáll! Ki tudja, mióta csal vele? Elég otthonosan nyitott nekem ajtót! – hadart Liam megállás nélkül. – Meg akartam verni, de inkább eljöttem. Bolyongtam az utcán, és közben rájöttem valamire. De várjunk csak? Ezeket miért mondom el neked? Te is átvertél, nem csak Amy.
- Liam, én tényleg sajnálom – nyögtem ki elfúló hangon. 
- Sajnálod! Én is sok mindent sajnálok! Főleg azt, hogy hagytam, hogy ideköltözz! – tört ki, majd idegesen felrontott az emeletre. 
Mintha a szívemet ezer darabra hasították volna, majd még kétszer belerúgtak volna, körülbelül úgy éreztem magamat. Ajkaim önkéntelenül görbültek lefelé. Tudom én, hogy elviselhetetlen ember vagyok, de, hogy ennyire? 
Őszintén szólva én imádok itt lakni. Nem vagyok megfélemlítve, és nem parancsol nekem senki. Azonban ott van a kis bökkenő, miszerint Liammel megutáltat. Pont most, amikor végre kezdtem megszeretni. Annyira aranyosan viselkedett, aztán ismét belerondítottam a képbe, mert nem bírtam a seggemen maradni. Mostanában én is sűrűn elgondolkodom rajta, hogy kéne nekem egy szövegértési kézikönyv.
Megsemmisültem feküdtem vissza előző helyemre, majd takarómat magamhoz ölelve próbáltam újra elszundítani. Öntudatlanságba merülni is jobb, mint azt hallgatni, hogy Liam Payne mennyire gyűlöl.

***
2012.07.19.

- Jó reggelt – szólított meg Liam, amikor reggel kómás fejjel beléptem a konyhába. Összehúzott szemekkel meredtem rá egy percig, majd leültem az asztalhoz.
- Neked is – feleltem.
- Beszélhetnénk? – foglalt helyet velem szemben, mire beletúrtam a hajamba, s próbáltam elsimítani pár gubancot benne.
- Figyelek – könyököltem az asztalra végül, és államat kézfejemre támasztottam. Liam arcán egy féloldalas mosoly jelent meg, majd belekezdett:
- Szeretnék bocsánatot kérni azokért, amiket tegnap mondtam. Nem gondoltam komolyan, és igazából minden jogod megvan hozzá, hogy bármikor elmenj. Tudom, hogy mostanában elviselhetetlen vagyok, de nagyon szar most minden – sóhajtott fel reménytelenül.
- Azt hittem megutáltál.
- Nem, csak, tudod nehéz. Nem tudom mit kezdjek veled, nem tudom mit Amyvel. Oké, abban biztos vagyok, hogy többet a közelébe sem megyek, mert a tegnapi látvány eléggé elbizonytalanító volt. Rossz belegondolni is.
- Értelek – bólogattam. – Tegnap mondtál valami olyasmit, hogy rájöttél valamire. Mi volt az? – húztam fel a szemöldökömet. Tényleg marha kíváncsi vagyok, hogy mi lehet az. Liamből mindent kinézek, ötletem sincs, hogy mire gondolhat éppen.
- Mindent a maga idejében, Larácska – kacsintott rám, majd felemelkedett az asztaltól, és a szekrényhez lépett. Leemelt egy üvegnek kinéző valamit, azután pedig letette elém. – Szereztem nutellát! – mosolyodott el.
- Ú, köszönöm szépen! Imádlak – ragadtam meg az üveget, és már pattantam is, hogy kenjek magamnak egy kenyeret.
- Közben elmesélhetnéd, hogy merre voltál tegnap.
- De már említettem… Plázában, és ott összefutottam egyik osztálytársammal, és Ő hozott haza.
- És nem volt neki furcsa, hogy ide kellett hoznia, vagy…? – érdeklődött buksiját kicsit oldalra döntve.
Ojaj, úgy érzem most fog újra kiborulni, és ordítozni velem. Szinte már magam elé képzeltem, ahogy füstölögve felugrik, és idegesen elrohan az emeletre. Mindig ezt csinálja, ha felcseszem az agyát. Mondjuk, ha ezt így folytatja agyvérzést fog kapni.
- Öhm, hát ez egy hosszú történet… - próbáltam terelni a témát, hátha hagyja, de Liam nem akart engedni. Nagyokat nyelve figyeltem, ahogy szépen feláll, majd mellém sétál, és a pultnak dől. 
- Hallgatlak.
- Csak akkor kezdek bele, ha nem fogsz velem kiabálni. Nincs most arra szükségem.
- Megígérem, hogy nyugodt maradok, látszólag legalábbis.
- Diana… – kezdtem bele nagyot sóhajtva, s belül reménykedve a legjobbakban. – hozott haza. Eleinte azt hittem, hogy nem fogja különösebben érdekelni, hogy hol kell kitennie,de aztán megkérdezte, én pedig… nos…Hagytam, hogy azzal a tudattal éljen, hogy a pasim vagy.
Elpirultam. Kétségtelen. Minél jobban hátat fordítani neki. Nem bírnám most elviselni, ha nekem esne, és összevesznénk újra. Liam egy hirtelen mozdulattal maga felé fordított, s perzselő barna íriszeit rám emelte.
- Ennyi? – érdeklődött, mire mintha ezek követ emeltek volna le szívemről. Nem tűnt feldúltnak, és meglepettnek sem. Arra számítottam, szépen fejemet veszi majd a hazugságom miatt, azonban, mindennek az ellenkezője történt. Liam elmosolyodott, miközben visszaült az asztalhoz. 
- Azt hittem, valami nagyobb idiótaságot műveltél. Az igazat megvallva, az egész életem egy hazugság, úgyhogy ez, már csak olaj a tűzre.
- Biztos nem akarsz megfojtani, vagy hasonlók?
- Kivételesen nem érzek késztetést – kacsintott, és belekortyolt bögréjébe.
Halálos nyugalom ölelte körül testemet, majd én is helyet foglaltam Liammel szemben. Egyszerűen jó volt a tudat, miszerint nem utál, nem hoztam ki a sodrából, és nem akar kidobni a lakásából. Ez meglepetésszerű, illetve furcsa. Nyugalom van, és csönd. De nem az a kínos, amikor egyikünk sem akar megszólalni, mert nincs közös témánk, hanem az a természetes, baráti, és ez kimondottan tetszik.

24 megjegyzés:

  1. nah beszabadult a hülyegyerek :DD/ördögivigyor/ elsőőő komment :3
    Jah hát írnék valamit de azt hiszem annyira kimerítettem már errefelé a szókincsemet hogy a szokásos imádlaknál maradok ;) :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem hülyegyerek ismerőseim nincsenek:D<3
      Én is imádlak<3

      Törlés
  2. Kedves Liza - L.T.P.!
    Az elejétől kezdve olvasom a történeted és, hogy őszinte legyek az ALONE volt az első történet amit elolvastam tőled és így találtam a csopira és erre a blogra, de azt már a kezdettektől olvasom és nem becsatlakozó vagyok.
    So a lényeg a lényeg, hogy....... Imádom! Ahogy átadod az egész történetet... olyan érzésem volt olvasás közben mintha én lennék azon a kanapén és Liam ( <3 ) nekem mondaná azokat amit.....
    Egy szóval nagyonszeretematöténeted/idet! :DD
    xxMaya
    Ui: Várom a folytatást! *-* :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Maya!
      Nagyon örülök neki, hogy ilyen régóta figyelemmel követed a munkámat, el sem tudod képzelni, hogy mennyire jól esik!
      Köszönöm szépen! <33
      Ölel,
      LTP

      Törlés
  3. Drága cuncimókus!
    Ige, nos, kicsit utánanéztem a beceneveknek, hogy végre valami eredetivel állhassak elő, remélem tetszik :$
    A rész, amilyen feszült volt az elején, olyan idilli lett a végére, és ez nekem is épp annyira tetszett, mint Larácskának, viszont igazán szemét dolog az agyamat húzni, és jó lenne, ha elmondanád, Liam hova a francba ment a múltkor, és mi az, amire rájött? Nagyon érdekelne :)
    Millio puszi Xx
    nagyon jó lett, és várom a folytatást, sok sikert a sulihoz <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Égen szálló csillagom!
      Pofám leszakad, hogy netről nézed a megszólításokat!! :DDD
      Idilli, ez tetszik, jujci:$:3
      Majd meglátod, hogy mire jött rá. :33*-*
      Puszikállak,
      Lizike

      Törlés
  4. HihetetlenülCsodálatosanTökéletesenÉsLélegzetelállítoóanNagynJó :DD ♥ gyorsan kövit! :) :*

    VálaszTörlés
  5. Bébiiiii!

    Aaa, újabb rész, és tök hamar...:o köszönjüüük:$<3
    Nekem akkora kő esett le a szívemről, mikor Liam másnap reggel bocsánatot kért... Azt hittem, már tényleg megharagudott gyermekének anyjára, (ooo, ez még új:$:3) és Lara elköltözik vagy valami ilyesmi! De megnyugodtam...:3
    Aranyosak, hogy így megbarátkoztak, remélem ezt már nem rontja el senki és semmi. Ja és az Amyshez már hozzám sem szólok:D.

    Sokszor puszikállak,
    Patricia Freelove

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Élet!!

      Igazán nincs mit, én csak örülök, ha te/ti örültök!! :)
      Hát igen, Liam egy kis cuki pofa, mert bocsánatot kért. Juj, de cuki kifejezés*-* Lara nem megy sehova, MÉG. :$

      Törlés
  6. Drága L.T.P.~!
    Nagyon jó lett a rész,de nem értem Liam mért ment vissza a csajához,de legalább ott volt az a pasi..Nutella <33 Remélem nem fognak megint összeveszni!!!!Írtókirályklasszszupereszméletlenzseniálisfantasztikuscsodálatos a blogod,a részek és TE is!
    xoxo,
    Pici Natiiii

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Nati!
      Köszönöm szépen! Gondolj bele, Te nem mentél volna vissza azután a srác után, kivel évekig együtt voltál, hogy bocsánatot kérj Tőle, vagy akármi? :)
      És még egyszer köszönöm!! :)
      xx,
      LTP

      Törlés
    2. Hmm..Errre nem gondoltam,mindenesetre remélem többet nem megy vissza ;))

      Törlés
  7. *.* Nagyon jó lett! imádom a blogod, fantasztikusan írsz! :D Kövit! :))

    VálaszTörlés
  8. *----* Imádtam!!! Jajj de jó, hogy Liam nem haragudott meg. Nutella <3 :D
    Gyors kövit!!! :) :)

    VálaszTörlés
  9. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  10. Drága LTP!

    Jaj, Lara és Liam már most nagyon édesek lennének együtt! Szinte érezni lehet kettejük között a szikrákat, eszméletlen! Már alig várom, hogy mi lesz ebből, illetve, hogy mikor jönnek rá, hogy egymásnak lettek teremtve! <3

    Puszi, Azy

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Azy!
      Örülök, hogy így gondolod. Nos, ki tudja, hogy mi lesz még:33

      Törlés
  11. Szegény Liam :/ Milyen szemét már Amy amiért megcsalta a jövőbeli férjemet...chhhh
    amúgy nagyon bírom Lara és Liam veszekedéseit xD tök viccesek

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszii:) Höhö, mindjárt megsajnálom Liamet, hihi:33

      Törlés