2013. december 11., szerda

20. Szeretlek!

Aloha!
A VÁRVA VÁRT FEJEZET!
Nem sok kihagyás után itt a friss fejezet! Remélem, hogy mindenkinek tetszeni fog! Nem tudom, hogy mit fogtok szólni ehhez. Szerintem valahogy nem lett az igazi, pedig többször is átírtam benne dolgokat. Mindegy, döntsetek Ti! várom a megjegyzéseket! :)

LARISSA MOOR

Konkrétan nekirontottam a bejárati ajtónak, hogy bejussak a házba, de minden reményem elszállt, mikor azt zárva találtam. Életemben nem éreztem magam még ennyire nyomorultul, mint most. Mélyeket lélegezve csúsztam le a fatákolmány mentén, és húztam összébb magamon kabátomat. Könnyeim eleredtek, mint az eső kora tavasszal.
Annyira nem értem az egészet. Miért szaladt el úgy Liam? Valóban ennyire kiborulna, ha beállítanék neki egy pasival? Mondjuk jogos, mivel az Ő házában élek, ráadásul az Ő gyereke van bennem. Az utóbbi de durván hangzik. 
Arcomat tenyerembe temettem, és tovább szipogtam. Ismét fellebegett lelki szemeim előtt Liam döbbent arckifejezése, és az ellenséges hangnem, melyet nekem címzett. 
Utálom Chadet, mint a szart, azonban Liamen sem tudok kiigazodni teljesen. Rettentően foglalkoztat a kérdés, hogy mi a francért borult ki csupán ennyitől. Mint egy sértődékeny óvodás, aki nem kapott elég krumplifőzeléket ebédre. Ez elég negatív, tudom, de az a legmegdöbbentőbb, hogy én is pontosan ilyen sértődékeny vagyok. Amit magamban utálok, azt benne szeretem. Igen, ez először baromságnak hangzik, de ha jobban belegondol az ember, rájöhet, hogy mégsem az, ugyanis ha Liam megsértődik, kényszeresen szaladnom kell utána, hogy kiderítsem, mi baja van. Le sem tudnám tagadni, hogy valamennyire összekötnek bennünket a közös tulajdonságaink. 
- Elég drágák a gyógyszerek, úgyhogy örülnék, ha felállnál onnan, Larissa – felkaptam a fejemet Liam nyugodt, de rettentően hűvös hangjára. Feltápászkodtam a földről, épp, ahogy kérte, majd a csuklójára kulcsoltam az övéhez képest apró kezemet.
- Kérdezhetek valamit?
- Nem – rántotta el karját, majd elforgatta a kulcsot a zárban, és belépett a házba. Lehajtott kobakkal követtem, miközben próbáltam feldolgozni durvaságát. Mit tettem ellene? Én épp, hogy az igazat akartam mondani neki, de az az idióta Chad nem hagyott szóhoz jutni.
- De Liam, én nem csináltam semmi rosszat. Chad hülyeségeket beszélt. Azt hitte, hogy nagyon kis vicces lesz. Gyűlölöm az egész gyereket, roppant idegesítő, legszívesebben kilökném a suli második emeletéről, de nem hinném, hogy tudnának nekem apáé mellett cellát szolgáltatni – próbáltam jobbra fordítani a feszült hangulatot, de Liam meg sem rezzent. Zavartalanul bámult bele kék szemeimbe, míg karjait összefonta a mellkasán. Rövid ujjú pólója végett remek rálátásom nyílt bicepszére. 
- Miért mondod ezeket? Nincs jogom beleszólni abba, hogy hogyan éld az életedet. Nem tudom mi ütött belém, hogy úgy elrohantam. Hülyeség volt – motyogta, majd elfordult és elindult az emeletre. 
Ó, komolyan azt hiszi, hogy befejeztük? Hát akkor nagyon el van tájolva, hisz’ még el sem kezdtük.
- De nem értem, akkor miért sértődtél meg? – siettem be elé, így egymással szembe kerültünk a lépcső közepén. Mivel én egy lépcsőfokkal feljebb álltam, mint Ő, egy magasságba kerültem vele, így simán belenézhettem csokoládébarna tekintetbe.
- Nem sértődtem meg, csak ledöbbentem – felelt ingerültem. 
- De megsértődtél – állítottam makacsul.
- Lara, fogd fel azzal a borsónyi agyacskáddal, hogy nem sértődtem meg! – szótagolta az utolsó szavakat. 
- Mi ez a lekezelő stílus? Kérlek, fogalmazd már meg nekem, hogy mi rosszat csináltam.
- Semmit! – kiáltott rám, mire hátrahőköltem. De heves lett valami hirtelenjében!
- Akkor mond már el, hogy mi a faszért rohantál el úgy, mint egy sértődött picsa?! – ordítottam vissza. 
- Teljesen lényegtelen! – vitatkozott tovább. – Hagyjál békén!
- Nem mész sehova! – kaptam el vállát időben, így csak egy lépcsővel kerültünk feljebb. – Liam, mondd már el! Annyira nem értem a logikádat. Onnan feldúltan elhúztál, ráadásul igen bunkó voltál velem, most pedig azt állítod, hogy nem jelentett semmit. Miért csinálod ezt? – hajoltam közelebb hozzá. – Kérlek, ne kiabálj velem, csak legyél őszinte! – Talán mondandóm a végére elkeseredettségtől csöpögő könyörgésbe fulladt, de már nem tudtam mit kitalálni. Muszáj tudnom, mit miért tesz.
Liam nem állta tovább pillantásom, tekintete lesiklott ajkaimra, majd nyelt egy nagyot és megrázta a fejét. 
- Mondanál valamit? – türelmetlenkedtem.

LIAM PAYNE

- Szeretlek – suttogtam csöndesen, mire Larissa megremegett. – Én úgy sajnálom – öleltem magamhoz törékeny testét minden habozás nélkül. Tenyeremmel végigsimítottam hátát, és arcomat nyakába fúrtam, hogy beszívhassam kellemes illatát.
- Megismételnéd?
- Szeretlek – nyögtem fel, majd eltoltam magamtól, hogy a szemébe nézhessek. – Én bocsánatot kérek, hogy nem mondtam, csak megijedtem. Én még soha nem éreztem ilyet senki iránt.
- De Amy…
- Amy ott csalt meg, ahol csak tudott – emeltem fel a hangom, de rögtön meg is bántam. Még támadásnak veszi, és újra összeveszünk, ezt pedig a legkevésbé szeretném. 
- Bizonyítsd be! – jött a válasz csöndesen.
- Mit? – nyeltem a szokásosnál nagyobbakat. Egyszerűen hihetetlennek tartottam, hogy itt vagyunk, méghozzá ebben a szituációban. Annyira elképzelhetetlen, nem? 
Amikor ideköltözött, csak egy idegesítő kis ribancnak gondoltam, de ahogy elkezdtem megismerni rá kellett jöjjek, hogy ezerszer több van benne ennél. Ahogy közelebb kerültünk egymáshoz, elkezdett tudatosulni bennem, hogy szeretek vele lenni. Ha távol van tőlem hiányzik, ha közel, azonnal hozzá akarok érni. És ez elkeserítő bizonyos szempontból, hiszen nem rég szakítottam Amy-vel, s már itt is van valaki más, valaki jobb, valaki, aki fantasztikus.
- Azt, hogy szeretsz.
- Nem bizonyítottam még elégszer? – érdeklődtem lágy hangon. Én tényleg mindent megtennék érte, amit csak tudok, ha kellene még a kezeimet is tűzbe tenném, csak hogy higgyen nekem.
Csak tudatosuljon benne, hogy többet jelent számomra bárminél.
Larissa közelebb hajolt a hozzám, hogy a fülembe súghasson, tenyerét vállaimra támasztotta, míg a fülembe azokat a szavakat suttogta bele, melyekre oly régen várok már.
- Csókolj meg!
Lefagytam. Nem tehetem meg! Egyszer már megkért, hogy soha többé ne csókoljam meg Őt.
- Nem szabad.
- Miért nem? – kérdezett vissza azonnal. 
- Mert megígértem, hogy soha többé nem teszem.
- De most én kérlek rá, Liam – mondta kedvesen, majd pár centivel hátrébb húzódott, hogy a szemembe nézhessen.
A szívem ezerszeres tempóra kapcsolt, ahogy egyre közelebb hajoltam puha ajkaihoz. Szemhéjaim automatikusan lecsukódtak, majd ajkunk összeforrt. Óvatosan, de mégis magabiztosan csókoltam, minden érzelmemet beleadva. Tudnia kell! Muszáj!
Mihelyt elszakadtunk egymástól, ismét magamhoz szorítottam Őt. Karjait nyakam köré fonta, és viszonozta ölelésemet.
- És akkor most mi lesz?
- Fogalmam sincs, Larácska, fogalmam sincs.
- Ez bizarr, nagyon bizarr.
- Szerintem is – nevettem fel végre teljes szívemből. Mintha egy lavina zuhant le volna róla, borzasztóan nagy megkönnyebbülés áradt szét bensőmben. 
- Akkor mi… izé… - dadogott édesen. – Hogy is vagyunk egymással?
- Ahogy Te szeretnéd. Nekem lényegtelen, de tudtod kell, hogy ezek után képtelen leszek csak a barátod lenni.
- Akkor adj egy kis időt, hogy feldolgozhassam a dolgokat. Tudod, ez így egyszerre sok, sőt sokk nekem – sóhajtotta fáradtan, és már terelte is a témát. – Jut is eszembe… intéztél valamit apával kapcsolatban? - érdeklődött nagyokat pislogva.
- Tényleg! – vakartam meg zavartan a tarkómat. – Beszéltem a megfelelő személyekkel, holnap tárt karokkal várnak.
- Ezt nem mondod komolyan! – csillantak fel kék szemei, majd a nyakamba ugrott. – Úristen! Valóban? Örök hálám, komolyan! Nem is tudom, hogy háláljam meg. Liam nagyon köszönöm! – szorított magához. – Bármit kérhetsz cserébe.
- Nem, nem azért csináltam, mert bármit is elvárnék érte. Nekem elég annyi, hogy Te boldog vagy, Lara – feleltem mosolyogva. Tiszta szívemből tettem és mondtam amit. Nekem valóban nem kell más, csak hogy boldognak láthassam azt, akit szeretek, és nekem Lara sokat jelent. Őszintén szólva még nekem is új az érzés, hogy valakihez ennyire ragaszkodom. Nem tudom, hogy csinálta, hogy ennyire figyelni akarjak rá, és vele lenni, de valamit tud a csaj. Az is lehet, hogy csak hipnózis alatt állok. Hú, na jó, valószínűleg csak megbolondultam.
- Jaj, istenem, akkor csak köszönöm – motyogta zavartan, majd elengedett és feljebb lépett egy fokkal. – Ha nem haragszol, én most megyek és…
- Menj! – legyintettem, majd hátat fordítottam neki és lekocogtam a nappaliba. Ott levágtam magam a kanapéra, és bekapcsoltam a tévét, s próbáltam csak az előttem üvöltő készülékre terelni a figyelmemet.

17 megjegyzés:

  1. első ezaz na most olvasok puszancs

    VálaszTörlés
  2. ahh nem első :(( but OH MY F*CKING :O te te aztán tudsz *-* olyan gyorsan olvastam, hogy tudjam mi lesz, hogy vége lett :'( de ooh *O* Imádlak :) :*
    Ölel csókol meg minden: Melinda ;) :*

    VálaszTörlés
  3. Nem hiszem el *-* Már mióta erre várok, olyan cuki ahogy leírtad az egészet, és olyan aranyosak! :)) Nagyon nagyon nagyon tetszett ez a rész!! ♥♥
    Siess a kövivel!! Nagyon várom♥♥

    VálaszTörlés
  4. *---* Én komolyan azt hittem, hogy majd Lara fog először szerelmet vallani. De most....ledöbbentettél. Habár, picit sejtettem valamit, de akkor is ledöbbentem.
    Nagyon kíváncsi vagyok Lara válaszára. Tetszett a rész! Gyors kövit, lécci! *-* :D

    VálaszTörlés
  5. Wííí, imáádom! Borzatszó jól írsz, teljesen bele élem magam. Tudtam, hogy jól választok, mikor elkezdtem olvasni az Alone-t! :) Igyekezz a kövivel!
    Puszi, Hopeless xx

    VálaszTörlés
  6. Ne már! Ez annyira cuki volt Liam-től, hogy ő vallotta be elsőnek. Annyira imádnivalóak együtt. xDD
    Nagyon várom már, hogy mi lesz akkor, ha Lara apja megtudja, hogy a kislánya gyereket vár.
    Hozd minél hamarabb a folytatást!

    xxxxx Jule

    VálaszTörlés
  7. Ps: Az új fejléc nagyon szuper! xxx

    VálaszTörlés
  8. Istenem mi pedig téged szeretünk Liziii <33 annyira cukkancs rész lett nagyon imádom az egész sztorit és vááááá nagyon várom a folytatást, meg fogok bolondulni :D *.* csak hogy ismételjem önmagam: IMÁDOM :D

    VálaszTörlés
  9. hat ez.. nem is tudom mit irjak :$ hihetetlen! imadom *-* egyszeruen erre szulettel, de komolyan! gratulalok :) es nem szar .. nincs elsietve.. minden akkor tortenik amikor nem is szamit ra az ember, es pont ezert ilyen szuper. es a megfogalmazassal sincsen gond, tehat nemhiszem hogy ilyeneket kellene gondolnod hogy elsieted meg stb.. nincs elsietve es oszinten szolva eddig ez a kedvenc blogom :3 siess a kovivel! xx

    VálaszTörlés
  10. Ez nagyon jó lett *-*! A címből sejtettem, hogy Liam fog szerelmet vallani (megéreztem) :D. Nagyon várom már a börtönlátogatást, ami gondolom a következő részben lesz! Szóval hozd a kövit gyorsan! :D
    P. S. : Tényleg jó a fejléc <3
    Névetlen :D

    VálaszTörlés
  11. Drága, édes jaj, nem is szaporítom a szót, cukorborsó és kész!
    Nagyon jó fejezet lett, tényleg vártam már, bár én egészen máshogy képzeltem el az egymásra találást. De ezért írod te ezt a történetet és nem én *.* Azért remélem lesz még benne Chad Lara pillanat, mert valamiért mozgatja a fantáziámat *.* Szeretlek, csak így tovább <333
    Millio puszi xx

    VálaszTörlés
  12. Juj, te jó ég! Wáá, mami jézus, jézus! Uh, istenem Liaaaaaaaaaaaam<3333 Istenem de édesek voltak, jaj de imádom őket együtt! Várom a kövit édes, ez elképesztő<3!!

    VálaszTörlés
  13. Végre!!!!Liam és Lara együtt <333 Eszméletlenül örülöööök :DD Nagyon cuki rész lett :)) Amúgy szerintem annyira nem bizarr végülis Liamtől van a baba szóval :DD Várom a következőt :))
    Puszi:
    Natii

    VálaszTörlés
  14. Drága LTP!

    Késve, de ide is megérkeztem, és hát wááá, leesett az állam, amiért Liam kimondta, hihetetlenül aranyos tőle. Csak azt sajnálom, hogy Lara még nem mondta neki vissza, de remélem, ami késik nem múlik. Megyek is tovább a következőre! <3

    Puszi, Azy

    VálaszTörlés
  15. Jézus! Eddig fel sem tűnt, hogy itt nem válaszoltam a komikra. Na szóval. Sajnálom, hogy itt most ennyire hamar letudom egy megjegyzéssel, de most nincs kedvem magyarázkodni, bocsánat. Rossz a bloggerem, elnézést. Szóval
    mindenkinek MINDENT nagyon köszönök, annyira aranyosak, kedvesek vagytok, hogy az valami felülmúlhatatlan<33
    Annyira jó volt olvasni a reakcióitokat(hú, jó ez a szó), és konkrétan itt sírok már megint. Fú, köszönök mindent tényleg<33333

    VálaszTörlés